Nyugdíjas utazás

William Bodey 1859-ben aranyat talált a település helyén, majd elment a családjáért, hogy velük együtt termelje ki a természeti kincset. Az úton azonban hóviharba keveredett és meghalt. A családja megalapította Bodie városát és 1861-ben megkezdte a munkát. A várost a családfőről nevezték el, de szándékosan másképp írták, hogy elkerüljék a helytelen, „Body”-nak ejtést (= „holttest”). A településen aranybánya létesült, és Bodie-nak 1880-ra már közel 10 000 lakosa volt. A város ekkor élte fénykorát, ám egyúttal az egyik legveszélyesebb, törvény nélküli aranyásó városnak számított.
Az ezt követő években azonban egyre kevesebb profitot termelt a bánya, így a város lakossága folyamatosan csökkenni kezdett, mígnem 1930-ban teljesen felhagyták. A bánya még néhány évtizedig tovább működött, mivel a szomszéd településekről ide jártak dolgozni a munkások, de a huszadik század hatvanas éveiben végleg bezárt.
A ma látható Bodie az 1962-es állapotot tükrözi. A nemzeti parkként működtetett és látogatható településen még mintegy 170 épület áll, többek között a templom, az iskola, egy bár (amelyben még régi üvegek is láthatók a pulton és az asztalon) és a bank maradványai. Az alacsony páratartalomnak köszönhetően az épületek viszonylag jó állapotban vannak. A város, amelyben az egykori aranybánya is megtekinthető, ma a legjobban megmaradt amerikai kísértetvárosnak számít.